A következő megosztandó stúdiós fotózás a már többször szóba került Petra képeit jelentik. A hölgy jelenleg Isztambulban modellkedik, és a nyáron a rendelkezésemre állt, nem csak az alábbi fotók elkészítésekor, hanem más lányok képeinek elkészítésekor is. Köszönöm neki a segítségét és az ötleteit, valamint a csodás sminket és frizurát Péterdi Évának.

Visszatérek pár kép erejéig a nyárhoz és a fehérvárcsurgói tóhoz, ahol is egyik kedves volt-osztálytársam fotóit készítettük a legmelegebb évszakban. Itt pár kedvenc képem jelenik most meg, ismételtem köszönöm Andinak a részvételét, továbbá Péterdi Évának a szakmai segítségét a sminkhez és a frizurákhoz.

Egy újabb stúdiós fotózás képei következnek Pálma fotóit felhasználva. Kicsit tavaszosra vettük a figurát a koncepció szintjén, amihez a smink, frizura, és a ruha is illeszkedett. Meg a fotózás hangulata, ami könnyed, vicces, és nagyon laza volt :) Ja és persze a változatosság kedvéért Péterdi Évának (smink, frizura), és Szabó Petrának köszönöm a segítséget!

Szintén a nyáron történt, hogy unokabátyám és párja egybekeltek. Emiatt egy bejegyzés erejéig megemlékezek arról a szenzációs napról, és ezúton is köszönöm nekik a bizalmat és lehetőséget, és kívánok rengeteg boldogságot házasságukhoz, és születendő gyermekükhöz :)

Az esküvő a Stefánia--palotában került megrendezésre, ami kitűnő helyszínnek bizonyult a beállított képek elkészítéséhez. A teraszok, nagy tágas belső terek, kovácsoltvas korlátok mind illettek a koncepcióhoz. A gyönyörű szórt fényeket pedig a hatalmas világos ablakok biztosították. Ezúttal egy fekete-fehér összeállítást osztok meg.

Az előző őszi bejegyzés után visszatérek kicsit a nyárra, és ilyen hangulatú képekkel idézem fel, hogy mennyire jó volt nekünk akkor, amikor pólóban, fürdőruhában, papucsban jártunk-keltünk méltán kedvelt álló-,vagy folyóvizeink partján :)

A képek Amariliszről a fehérvárcsurgói víztározó partján készültek, a sminket és a frizurát Péterdi Éva biztosította, a jó idő pedig szerencsére adott volt. Köszönet mindegyikért utólag is még egyszer!

Bogi fotózása még a nyár közepén volt esedékes, vele 3 különböző megközelítést próbáltunk ki: egy fehér lepedős, enyhén csábítós stílust, egy kalapos, parókás, valamint egy keleties, arabos irányt. A post pár fotót mutat be melyek szemléltetik, hogy miről is írok :)

A közreműködést pedig köszönöm a modellnek Boginak, kollégámnak Zubor Viktornak, sminkesünknek és fodrászunknak Péterdi Évának, és a tanácsokat Szabó Petrának!

Nikit először sikerült lencsevégre kapnunk a fehérvári fotótúra keretein belül. Ettől függetlenül egy igen jó hangulatú, pörgős, és lefárasztós napot sikerült összehoznunk vele.

Ezúton köszönöm a részvételét és türelmét, valamint a meglepően jó ötleteit amivel a jelenlétén kívül is hozzájárult a képeinkhez.

A múltkor Gergely barátom jelezte, hogy tudna mit kezdeni pár új, róla készült fotóval. Ki illetve felhívás elfogadva alapon megindultunk Győrben, hogy eleget tegyünk az igénynek.

Szerencsére szép időnk volt, így kizárólag a természetes fényeket használva készültek a képek, és még hamar is végeztünk. Azután a válogatás már nehezebben ment, de végül pár jól sikerült kép végül itt a blogon is megjelenik.

Ugyan az az alkalom mint az előző képen, pár méterrel odébb egy zenepavilonban. Agyonfényképezett téma már, természetesen egy modell feldobja, de még úgy sem az igazi, így lehagytam minden mást a képről, csak egy kis mélységélességű hátteret vágtam mögé. Az előtér barnás színe, és a háttér kontrasztos zöldje kellemes látvány a szemnek, és sikerült jó keretet adnia a modell köré. Miért is ne lenne fent a blogomban? :)

Ezt a képet valószínűleg egy fotózással foglalkozó oldalon szidnák rendesen az alkalmazott technika miatt, de nekem mégis tetszik, és ez az oka, hogy itt megjelenik, és nem másutt (pl. az előbb említett oldalak egyikén).

Egy menthetetlenül borús délután, töretlen lelkesedéssel indultunk neki kipróbálni az egyik új objektívem. Mielőtt leszakadt az ég sikerült pár jó képet lőni a kellemes szórt fényekben. A nedves idő miatt minden szín karakteresebben jelent meg a képeken, és a modell is nagyon készségesen állt a rendelkezésemre.

Leginkább természetes fényekkel dolgoztam, néha volt szükség vakuzni, de a képen pont jól összejött minden.

Fekete-fehér kép még nem volt, kezdem egy kicsit talán kevésbé klisé-szerűvel.

Ez egy beauty dish próbálkozás, először high-key képként szerkesztve, aztán visszatérve az FF-hez. Ott, akkor, ezzel a technikával pár képet készítettem, és amikor számítógépen nézegettem őket ráakadtam erre a gyöngyszemre. Megtetszett, tovább foglalkoztam vele és ez sült ki belőle. Tetszett a sál szövetének az anyaga, amit a képen is megtartottam, a gyűrű is kicsit dob a látványon, és sikerült egy viszonylag homogén hátteret találni, hogy összeálljon az amit akartam.

Az egyik kedvenc képem, mert itt valahogy minden összejött. Ritkán találni ilyen jó helyet, és türelmes modellt, valamint a megfelelő fényeket. A többi jött magától.

A helyszín pedig (romos helyek megint) a börgöndi repülőtér elhagyott orosz laktanyájának egyik szárnya (feltehetőleg valamilyen kulturális, közösségi épület), annak egy szétbombázott szobája (ahol az egyik falon szinte teljesen sértetlen volt a tapéta). Különleges hangulatú hely, amit elég hamar sikerült bevilágítani, beengedve egy kis természetes fényt is.

A végső eredményt pedig a camera raw-ban való tónusszétválasztás adta, és egy kis kék, és barna színeket hozzáadva készült el a végeredmény.

Honnan jönnek a jó ötletek? A kép nem válaszolja meg a kérdést, de felveti azt.

Egy kibelezett szekrény látványa (mely pont megfelelő magasságú volt ahhoz, hogy be lehessen mászni a belsejébe), ihletet adott a modellnek egy laza poén erejéig, hogy kezeivel a szélébe kapaszkodva, arcát kidugva a kamerába mosolyoghasson. Egy fokkal komolyítva a témán, valamint az egyik kezet elhagyva született a kép a még igen karakteres kültéri lemenő nap fényénél. Nem is rossz ötlet.

Egyenlőre cím nélkül; ez az, amiben hiányosságaim vannak, ha a képre ránézve egyből nem ugrik be valami jó cím, akkor menthetetlenül nagy hülyeségek jutnak csak eszembe. De várom az ötleteket.